Kissé még kavarognak bennem a dolgok,de itt vagyok... Az elején le kell szögeznem, hogy aki ezt kitalálta, eléggé érti a dolgát, mert igen profin meg volt csinálva az egész... intrók, kisfilmek, stb. Egyedül talán a dalok sorrendjében nem sikerült logikát találni, de lehet nem is kell benne keresni...
Én kb az elején meg voltam véve kilóra... Az egész úúúgy kezdődött, hogy a Hadd legyek művész monológját a kislánya, Rózsa mondta el, apuval leültek a színpad szélére, és úgy. Kis rózsaszín "kopogóccipőben" , rózsaszín virágos dísszel a hajában. Tündéri az a kislány.. és ahogy apucija bánt vele, hát az tiszta romantikus volt... Szóval így indult.. aztán jött egy operett blokk, amivel elég jól elvoltam. A pontos sorrendre nem emlékszem, de szinte minden ott volt, ami számít: Ritornero, Hétköznapi hős, Kis ember, 220 felett... nem tudok hirtelen mindent felsorolni (egyedül a Bangkok hiányzott,de nagyon)
Fiatal tehetségek is felsorakoztak. A három lány eléggé felejtős volt... a fiúk viszont... hmmm .. Bendét gondolom nem kell nagyon bemutatni, jól megnőtt, és hát volt neki kitől örökölnie a dolgait.. de igazából számomra nagyon kellemes meglepetés volt, mert igenis jól áll neki a színpad és a hangja is nagyon kellemes. Nem olyan nyers mint apucié.. és hát amit előadott, azóta is az jár a fejemben... de sehol sem találom... :( Másik tehetség Hegyi BAlázs volt, aki igazából a turnémenedzser, de ő is dalra fakadt, és hát nem is rosszul. Vastag Csabára is emlékeztek, hogy éppen főszerepet játszik a Velencei-tavon. Így az ő dalát ezzel a Balázs fiúval énekelte MÁZS: A legnagyobb felfedezett számomra a billentyűs fiúcska volt, aki emellett dalokat is szerez és hát van neki hangja is.. Kenéz Gábrielnek hívják, azt gondolom, érdemes lesz rá odafigyelni :) A zene csak szól volt az egyik kedvencem, mert ebben énekelt is, sok dalban vokálozott, a Bende dalában pedig ő számolt be lágyan: one, two.. nem tudom a címét, csak annyit hogy a MÁZS szülinapjára készült... valaki help please...
Ja igen, két részből állt az egész, 25 perc szünettel. A második résznek vhogy az elején volt egy szám, amit az édesapjának énekelt, és mindenkinek, aki már nem lehet köztünk... kissé teátrálisan felnézett az égre, és úgy kezdte.. tudtam, hogy baj lesz... kb fél perc után, de lehet két másodperc volt, olyan zokogás tört rám.. én koncerten ilyet még nem bőgtem... Gondolom, nagyon nem kell részleteznem, hogy történtek közelmúltban nem túl rózsás események.. és én sem gondoltam, hogy ennyire fájnak, ha vmi így feltépi a sebeket.... és amikor azt hinnéd, hogy ezek után már csak jó jöhet, akkor még kapsz az arcodba egy Katedrálist.... Hát számomra innen meghalt a buli.. egyszerűen nem tudtam összekaparni magam....
Ja, ami nagyon tetszett, a Hello feldolgozás (LIonel Richie), ami megtalálható lesz az októberben megjelenő új cd-n. A címe talán Dalok Szerelmemnek MÁZSképpen. Azért vannak a jó barátokkal búcsúztak, illetve a Mozartnak egy igen lerövidített változatával...
Összességében nagyon jó este volt, kár lett volna kihagyni. Ezúton hatalmas köszönet a Jótündérnek és férjének... jelzem, még mindig kapható vagyok holmi őrültségekre....
Mégis  az a kómás-álomszerű feldobott érzés hiányzik, amit más koncert után szoktam érezni.....