Apukám 60 éves lett.... :) Egy kis boroshordót készíttettünk Neki ebből az alkalomból, aminek az oldalába belefaragták a bűvös számot. Nem volt nagy felhajtás, mégis igen ünnepélyesre sikerült a köszöntés, mert mindenki megilletődött kicsit. Mert azért ez egy igen jelentős évforduló. És olyan furcsa...Mert nekünk ŐK, a Szüleink mindig fiatalok maradnak a szemünkben. Hiába érezzük és tudjuk az idő múlását, látjuk a ráncokat, ezek csak az örökifjúság jelei.
Nagyon szerencsés vagyok, amiért ilyen Szüleim vannak... fáradhatatlanok, nincs olyan, amit meg ne tennének értünk. A szülői  ház nem csak mindig nyitva áll, de olyan mint valami atombunker, megvéd minden bajtól. Mert ha hazamegyünk, ott megáll az idő, lehet nagyokat kacagni, pihikézni, kipanaszkodni magad, és nem utolsósorban jó nagyokat enni :) :) És ahogy látom, az Unoka is milyen szeretetben fürdik, na az mindennél többet ér. Tudom, sok helyen természetes ez, de higgyétek el, létezik olyan, ahol nem.... (ahol kérhetsz, és kapsz is, de max leba***ást, ahol bármit csinálsz úgyis hülye vagy...de ezzel most nem rontjuk el a hangulatot)

Így korán reggel most ilyen érzelgős írás jutott. bizti egy kis átfutó őszi hangulat :)